Keresztén versek

Tisztítsd meg szíved!

Tisztítsd meg szíved, Jeruzsálem népe,

Hogy megtartassál, mosódj hófehérre;

Karmazsin színű bűneidből tisztulj,

Hogy ki ne pusztulj!

Szeplőtelen légy a Krisztus napjára,

Mert igen nagy volt váltságodnak ára;

Ártatlan omlott Királyodnak vére -

Térj meg kedvére!

Nem járhatsz folyvást annyi undokságban,

Részed így nem lesz mennyek országában!

Vedd fel a harcot, vedd fel a keresztet –

Vagy üdvöd veszted!

Élj botlás nélkül, szentül, feddhetetlen,

Vizsgáld a törvényt lelkiismeretben;

Inkább fonj gyarló tested ellen ostort,

Semhogy bemocskold!

Tisztítsd meg ajkad oltárról vett szénnel,

Rútat ne illes, mit a lelked szégyell;

Jót cselekedjél mindenekkel bőven,

Minden idődben!

Új teremtés vagy: vetkezd le a régit!

Ördög ha üldöz, e világ ha rémít,

Csak meg ne hátrálj, maradj meg az újban,

Véled az Úr van!

Tisztítsd meg szíved, Krisztus szent egyháza,

Urunk miattad pogány ne gyalázza;

S hogy megtartassál, nosza újulj végre,

Szent papi népe!

                Scholz László 1955.

KRISZTUS  

Lelkem fehér vászon, mely a hit

Keretére feszül, készen állva,

Hogy az ige csodás színeivel

Ecsetem mindennap pingálja...

Nincs modellem. Festékpalettám

Mégis élő színeket adott...

Életem legszebb műve ez.

Lelkem vásznán: Krisztusom ragyog!

               Somogyi János

Imádságom

Úgy nem tudlak szolgálni mint a szentek,

akik előttem hozzád égbe mentek.

Mert míg felettük ragyog a glória

én nem vagyok csak bűnös ember fia.

Szavam nem zeng, mint angyal hárfahúrja,

mit visszaver az égbolt kék azúrja,

pacsirtaszóval sohasem versenyez.

Dalom csak emberi ajakról csergedez.

Szívem nem zeng mint éjben az enyhe szél,

mely dalról, csókról, fészekről beszél;

csak zakatol mint ócska szerkezet,

mely várja rég az szorgos mesterkezet.

Bennem minden az örök emberi:

a nyelv, a szív, az ész, mely keveri

életkártyáim rikító lapjait,

hogy kiszínezze a jövő napjait.

Bennem minden emberi, csak Te nem,

Ki teremtettél, édes Istenem!

Add, hogy mire utam végére megyen,

mi bennem emberi, krisztusi legyen.

               Békefi Pál