2016. június 13., hétfő

Napi áhítat








Ma Június 13. Hétfő, Antal, Anett napja van.



Megható testvéri találkozás


Hét témája: A testvérszeretet szépsége
Olvasmány: 1Móz 43,26–34

Ne szégyelld könnyeidet, ha azok egy megtisztulási-rendeződési folyamat jelei!

„Amikor József hazaérkezett, bevitték neki a házba az ajándékot, amely náluk volt, és földre borultak előtte. Ő pedig békességgel köszöntötte őket, és megkérdezte: Jól van-e öreg apátok, akiről beszéltetek nekem? Él-e még? Ők így feleltek: Apánk, a te szolgád, jól van, él még. Majd meghajoltak és leborultak. Amikor József föltekintett, és meglátta testvérét, Benjámint, anyja fiát, ezt mondta: Ez a ti legkisebb testvéretek, akiről beszéltetek nekem? Majd ezt mondta: Legyen kegyelmes hozzád az Isten, fiam! Azután elsietett József, mert öccsét látva elérzékenyedett, és sírnia kellett. Bement azért a belső szobájába, és ott kisírta magát. Azután megmosta az arcát, és kijött. Uralkodott magán, és ezt mondta: Tálaljátok föl az ételt! De külön tálaltak neki, külön azoknak is, és külön a vele együtt étkező egyiptomiaknak is. Az egyiptomiaknak ugyanis nem volt szabad együtt enniük a héberekkel, mert utálatosnak tartották ezt az egyiptomiak. Leültették őket vele szemben: az elsőszülöttet az elsőszülöttnek, a legfiatalabbat a legfiatalabbnak járó helyre. Az emberek pedig ámulva néztek egymásra. Őelőle vitték nekik az adagjukat, de Benjámin adagja ötször nagyobb volt mindnyájukénál. Azután ittak, és megmámorosodtak vele együtt.”

Magyarázat

Mennyi emlék tolulhatott fel Józsefben, amikor meglátta egy anyától származó öccsét, Benjámint! Hány év telt el, hogy nem találkozhattak, csak magában emésztődött azon, hogy vajon jól van-e atyja és hozzá legközelebb eső testvére? Hány éjszaka őrlődött azon, hogy lesz-e jóvátétel, megbűnhődnek-e a többiek, akik ártottak neki? A száműzetés akkor is száműzetés, ha közben Isten szuverenitása folytán József magasra jutott, és emberi szemmel nézve mindene megvolt. Kimaradt családja életéből, s az eltelt időt senki nem hozhatja vissza már. A találkozás mégis tompítja ezeket a régi sebeket, és a következő fejezetek szerint József felülemelkedik bosszúvágyán.
Bár ne kényszerítenénk egymást hosszas vargabetűkre, hanem azon munkálkodnánk, hogy Istennel, emberekkel és önmagukkal is minél előbb békességre jussanak testvéreink! Ez valódi gyógyulásokat eredményezne, és hihetetlen felszabadító módon gyűrűzne tovább környezetünkben. Az Újszövetség még tovább megy ezen a területen, Jézus „szeressétek ellenségeiteket” parancsába talán nem férne bele József lélektani kísérlete, mellyel megleckéztette testvéreit. Talán jóvátétel volt neki Júda vallomása (44,20–34), vagy ennél jóval komolyabb megbánást várt volna?
Ne várjunk addig, amíg késő lesz, ragadjuk meg a mát kapcsolataink ren

(Nemeshegyi-Horváth Anna)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése