2016. január 3., vasárnap

Keresztény versek

MINDEN JAVUNKRA VAN       
(Róma 8,28)

Új esztendő... Nem tudja senki sem,
hogy mi vár reá, merre, hova lép.
Az ismeretlenség ködébe rejtve
mi van: örvény, orom, vagy szakadék?

Nincs kikövezett út, egyenes pálya,
biztos cél felé vezető sinek.
Hogy a holnap titkát kitalálja,
nem adatott meg soha senkinek.

Úgy megyünk a jövő felé, akárha
sötétbe lépnénk... De örvény, verem
felett, - jó tudni - , védőn alánk tárja
hűséges karjait a kegyelem.

Öröm, bánat, élet, halál, akármi
jöhet, a szívem mégse nyugtalan,
tudom: „Kik Istent szeretik, azoknak
minden javukra van!“
                   Bódás János
KÖSZÖNÖM       

Csak prédikálj, Isten kis cseléde!
Körül borús az ég, köd hull a kőre.
Te borzas, pőre,
ázott kis veréb,
csak prédikálj!

Nagy Alkotónknak
te nálam is parányibb paránya!
Körülnyüzsög az óriási város.
Mögötted a felhőkarcolók aránya.
és emberek, akiknek száma nincsen,
és egyre más ruhája, arca, kedve...
Ó, prédikálj:
Mi sem vagyunk Istennél elfeledve!
Aki a csillagok elé utat szab,
s a földet mérleg serpenyőbe rakja,
nemcsak nemzetekkel törődik,
nemcsak nagyoknak nagy bajával.
Minden verébnyi létnek Ő az Atyja,
s számon van nála mind.

Alátekint:
és tudta nélkül egy se hull a földre.
Alátekint:
eledelét és útját kijelölve.
Alátekint:
Kísér ez a tekintet.
Az utainkat és a lépteinket…
A föld öléig kísér egyre minket
az atyai szempár tekintete.
Kit létrehívott,  csak egyetlen-egyet, 
egy porszemecskét elfeledhet-e?!
Ó prédikálj!
Nemcsak nagyokért mozdul meg a karja,
kicsinyekért is! Ugye, érted is,
ugye érettem is, ha úgy akarja?

Csak prédikálj,
te borzas, pőre,
ázott kis veréb!
Keserűen kétkedtem az elébb...
Körül borús az ég, köd hull a kőre...
És látod, most a perc, és most az óra,
hogy balga, csüggedt szívem felfigyeljen
egy csipogó kis prédikációra,
s "hiszek! tudom!"
- mosollyal továbbmenjek az úton,
és mit se féljek,
és mindent reméljek,
megint gondtalan madár-módra éljek,
és felzendüljön újra énekem.

Köszönöm, Isten szürke kis cseléde,
köszönöm, hogy prédikáltál nekem.

            Túrmezei Erzsébet


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése