2016. január 1., péntek

Keresztény énekek

382
Jézus, Te égi szép, tündöklő fényű név, 
Legszentebb itt alant a föld színén! 
Benned van irgalom, Terólad zeng dalom, 
Erőd magasztalom, Ragyogj felém!
2. Az élet száz veszély, én lelkem, mégse félj!
Míg Ő tart karjain, hű Mestered! 
Elhagynak emberek, Mit árt, ha Ő veled? 
Töröld le könnyedet, Jézus szeret!
3. Akaratod nekem mutasd meg szüntelen, 
Ne rejtsd el, Mesterem, tetszésedet! 
Alázattal tele, Hadd merüljek bele; 
Hisz idegenben jár Itt gyermeked!
4. Tisztíts meg teljesen, szentelj meg, hadd legyen 
Fényedből fénysugár az életem; 
Míg a homályon át, A lelkem otthonát, 
Világosságodat Elérhetem! 
519
Minden szerinted legyen, Uram! Te vagy a Mester, én az anyag. 
Formálj és készíts terved szerint, Jól esik nékem, ha szavad int! 
2. Minden szerinted legyen, Uram! Bűnös élettel szakítottam; 
És mától kezdve szolgád leszek, Szavaidra folyton figyelek. 
3. Minden szerinted legyen, Uram! Tiszta kezedre bízom magam. 
A hónál mossál fehérebbre, Kereszten kifolyt szent véredbe’!
4. Minden szerinted legyen, Uram! Tebenned nagy a bizodalmam. 
Ha Te velem vagy utaimon, Akkor én győzök minden bajon.  

24. Az Úr bír ez egész földdel

Isten tiszteletére hív a mindenség
Bourgeois L., Lyon, 1547

1. Az Úr bír ez egész földdel És minden benne élőkkel; Övé a földnek kereksége, Mit a tengeren épített, Folyóvizekkel körülvett, Melyben meglátszik bölcsesége.
2. Ki mégyen fel a szent helyre, Az Úrnak ő szent hegyére? És vajon kitől tiszteltetik? Akinek tiszta ő szíve, És ártatlan az ő keze, Aki hamisan nem esküszik. 
3. Ezt az Úr megáldja szépen, És az idvezítő Isten Adja igazságát őnéki. Az pedig a boldog nemzet, Mely, nézve az ő szent színét, Jákóbnak Istenét keresi. 
4. Ti szent kapuk, kinyíljatok, Fejeteket feltartsátok: E dicső király hadd térjen be! Micsoda dicső király ez? A seregek Istene ez, Nagy ennek hadi erőssége. 
5. Ti kapuk, emelkedjetek, Fejeteket felvessétek, Hogy e király belétek térjen! Kicsoda e nagy királyság? Ez a Zebaoth uraság! Mely nagy az ő dicsőségében!
Marot K., 1496–1544


136. Dicsérjétek az Urat

Isten örök jósága és csodái
Genf, 1562

1. Dicsérjétek az Urat, Mert ő jókedvet mutat, És az ő kegyessége Megmarad mindörökre.
2. Áldjátok Istenteket, Isteneknek Istenét, Mert az ő kegyessége Megmarad mindörökre.
3. Dicsérje őtet minden, Mert nagy csudákat tészen, És az ő kegyessége Megmarad mindörökre.
4. Minden őt magasztalja, Mert ő Uraknak Ura, És az ő kegyessége Megmarad mindörökre.
5. Ki a mennyet teremté És bölcsen ékesíté, Mert az ő kegyessége Megmarad mindörökre.
6. Aki a széles földet Szerzette a víz felett, És az ő kegyessége Megmarad mindörökre.
7. Ki nagy szép lámpásokat Fenn az égen alkotott, És az ő kegyessége Megmarad mindörökre.
8. Nappal vezérlésére A napfényt teremtette, És az ő kegyessége Megmarad mindörökre.
9. Ellenségünk kezéből Megmente jókedvéből, És az ő kegyessége Megmarad mindörökre.
10. E földön minden testet Táplál és bőven éltet, És az ő kegyessége Megmarad mindörökre.
11. Áldjátok az Úr Istent Minden népek naponként, Mert az ő kegyessége Megmarad mindörökre.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése