A KÖNYVEK KÖNYVÉNEK CSODÁLATA              

Legyőzhetetlen!

Égi dimenziók, örök arányok

Isten diktálta, ember-írta Könyve!

Küzdünk ellened porszemek, parányok...

taposunk vérbe, sárba, könnybe,

és nem bírunk veled.

Te élsz korok felett és föld felett.

Tavaszból őszbe fordul a világ.

Lombjuk hullatják óriási fák.

Az emberiség évezredes tölgye

lassan libegve ejteget a földre

életeket és népeket.

te élsz népek felett és lét felett.

Kezembe veszlek,

és álmélkodva csuda-áhítat

száll a szívemre.

Így olvasta fakó irásidat

Ágoston egyszer... így a reformátor...

S hol egy ezüstszem századok porából?

Eleven-új vagy, s diadalmas-frissen

Szólsz a szívemhez, mintha énnekem

Íratott volna mai nap az Isten.

Úgy változunk mi emberek.

Az apák mások és a fiak mások.

Ma nagyok vagyunk, holnap porszemek,

ma törpe senkik, holnap óriások.

Azt hisszük, még a kelő napba nézünk,

De orvul, észrevétlen este lett.

Te élsz múlás és változás felett.

Hol, aki téged legyőzött,

tér, idő, ember - akárki?...

Hát azok ezreit,

lehet-e megszámlálni, belátni,

akiken te vettél diadalt?

Legyőzött lelkemen

győztesen Te zendíted ezt a dalt.

A Te győzelmed a békém.

A Te diadalod az életem.

Kezembe veszlek hívő áhítattal,

s hatalmad hirdetem.

Te élsz korok felett és föld felett

Te élsz népek felett és lét felett.

Mindenre, amit kérdezve kerestem,

Te győzhetetlen,

Te vagy a diadalmas felelet.

                       Túrmezei Erzsébet

DAL A BIBLIÁRÓL      

Hol nincs a polcon Biblia,

üres, kietlen ott a ház;

Könnyen bejut Sátán oda,

S az Úr Jézus ott nem tanyáz.

Azért hát ember, bárki légy,

Egy-két filléred kerül:

Egy Bibliát sietve végy

Az ördög ellen fegyverül.

Nyisd azt föl minden reggelen.

Csüggj hittel mindenik szaván.

Merülj belé figyelmesen,

Olvasd, kutasd nap-éjszakán.

E könyv erőt ad és vigaszt,

S ne bánd, ha int, ha néha bánt,

Pajzs gyanánt használjad azt

Örömben, búban egyaránt.

Szeresd e könyvet, s úgy tekintsd

Mint földi élted támaszát,

Amely ha sírodig kísért,

Számodra nyit új, jobb hazát.

                     Luther Márton

KÖNYVEK KÖNYVE      

Van egy drága könyvünk,

Boldog, ki forgatja,

Mert megszentelt annak

minden sora, lapja.

Csodálatos erő

Árad ki belőle,

Békességet, reményt,

Vigaszt nyerhetsz tőle.

Ezért ha könnyet csal

Szemedre gond, bánat,

Ne csüggedj, nyisd meg e

Könyvet: Bibliádat!

S minden fájdalomra,

Jajra, könnyre, sebre,

Gyógyító balzsamot

Fogsz találni benne.

De ha jól megy sorod,

Öröm éri szíved,

Akkor is vedd elő

Ezt a drága könyvet.

S ha minden áldott nap

Olvasod, meglátod,

Megsokszorozódik

A te boldogságod!

            Mészáros Sándor