2015. szeptember 1., kedd

Krisztus az élet kenyere




Krisztus az élet kenyere 

A búzamag élete a csírájában van. Állandó, szakadatlan létének ez a
raktárháza, és így ez az örök élet szimbóluma. 

A magvakat kicsépelik, megőrlik, hogy az azokban levő élet másokhoz
eljusson. A búza valóban feladja a maga életét, hogy mások élhessenek.
Ezért hasonlítja az Üdvözítő a maga áldozatát a búzamag odaadó
önfeláldozásához: "Ha a földbe esett gabonamag el nem hal, csak
egymaga marad; ha pedig elhal, sok gyümölcsöt terem" (Jn 12,24).
Mielőtt életet nyerhetnénk, életnek kell feláldoznia önmagát értünk.

Az ember két világba tartozó teremtmény: földi és mennyei. Teste a föld
porából formáltatott, de lelkét Isten a maga képmására teremtette. Mind
a testét, mind a lelkét táplálnia kell, különben elpusztul. Földi táplálék kell
az egyiknek, mennyeire van szüksége a másiknak. Isten szerető
gondviselése megadja mindkettőt.

A búzáról megállapították természettudósok, hogy tartalmazza majdnem
mindazt, amire a testnek szüksége van. így az Úr Jézus Krisztus is, mint
mennyei kenyér, tökéletesen kielégít minket. "Én vagyok amaz élő
kenyér, amely a mennyből szállott alá" - mondja -, ha valaki eszik e
kenyérből, él örökké. És ez a kenyér pedig, amelyet én adok, az én
testem, amelyet adok a világ életéért. Amiként elküldött engem az élő
Atya, és én az Atya által élek, akként az is, aki engem eszik, él
énáltalam. Ez az a kenyér, amely a mennyből szállott alá, aki ezt a
kenyeret eszi, él örökké" (Jn 6,51.57.58). 

"Akiben van a mi váltságunk az Ő vére által, a bűnöknek bocsánata az Ő
kegyelmének gazdagsága szerint, amelyet közölt velünk minden

bölcsességgel és értelemmel" (Ef 1,7-8).












Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése