2015. szeptember 1., kedd

Keresztény versek










Köszönöm


Köszönöm azt, hogy minden reggel
felébresztesz a napkeltével.
Tehozzád száll imám, dalom,
szent Neved magasztalom:
minden reggel.
Köszönöm, hogy van délelőtt is,
van napsütés, és van vihar is.
Te fújsz el szelet, zivatart,
áldó kezed biztosan tart:
délelőtt is.
Köszönöm, hogy a délidőben
sütkérezem szeretetedben,
hogy vész elől vagy menedék,
éhínségemben táplálék:
a délidőben.
Köszönöm, hogy még délután,
de sohasem idő múltán
segítesz; ha meg-megbotlom,
terhem viszed, ha átadom:
még délután.
Köszönöm, hogy az est sötétje,
melybe beragyog Igéd fénye,
örök értéket rejteget,
így hát meg nem félemlíthet:
az est sötétje.
Köszönöm, hogy az éj csendjében,
kegyelmed biztos rejtekében,
ha fülelek, Te sosem hallgatsz,
vizsgálsz, dorgálsz és híven oktatsz:
az éj csendjében.
Télen, nyáron, ősszel, tavasszal
Te már megvívtál a gonosszal.
Előtted minden térdre hull,
s ha ott leszek majd leghátul:
Neked köszönöm.
Zselyki Irén (Kolozsvár)

Tudod-E?
Tudod, hogy hány fényes csillag
díszíti fenn az eget?
Fürge felhő mennyi illan
ide s tova föld felett?
Isten tartja őket számon,
el ne vesszen, meg ne álljon,
meglegyen, ha szól az Úr.
Meglegyen, ha szól az Úr.
Tudod, mennyi pille röppen,
csalja fényes napsugár?
Hűs habokba hány hal szökken,
hogyha hívja tiszta ár?
Isten, az Úr hívta néven,
hozta létre mindet szépen,
hadd legyen mind fürge, víg.
Hadd legyen mind fürge, víg.
Tudod, mennyi gyermek ébred
kicsiny ágyban jókorán?
Gond se bántja, vígan élhet,
futhat, játszhat mindahány.
Égi Atyja kézben tartja,
vágyát tudja, hangját hallja.
Téged is lát és szeret,
téged is lát és szeret!
Wilhelm Hey
(Ford.: Iványiné Sinka Magdolna)



ESŐVÁRÁS
Halódó sárgává változik a zöld,
ujjnyi repedésekkel tele a föld.
Tikkadozik a gerlice,
szomjan pusztul, mert nincs vize.
Kókadtan szomorkodik a levél,
fáradt a fa, mert nincsen szél,
nincsen eső, kiszárad az élet.
Hiszem, Uram, hogy ez még nem ítélet,
csak ébresztő, figyelmeztetés,
hitünk számára élesztgetés.
Kérjük, várjuk a szent esőt,
léleknek, földnek felélesztőt.
Szívünk kiaszott talaját öntözze az Élet:
élő, szent folyamod, Igéd, mely testté lett,
lakozik közöttünk, életünk forrása,
csodás áldásának sehol sincsen mása.
Ahol Ő jelen van, zöldell a határ,
hozsannát dalol a szív és a száj.
Múlik a szárazság, kivirul az élet,
eleven lesz a holt, pusztul az ítélet,
könnyű a nehéz, és minden lehetséges.
Szent jelenléted, Uram, fenséges.
 Zúgjon a Szél, szent Esőd áztasson,
száraz lelkű köztünk egyik se maradjon.
Hadd lehessünk élők, mint bőtermő határ,
őrködjék Szellemed, ki köztünk tábort jár.
Zsejki Irén (Kolozsvár)
Zúgjon a Szél, szent Esőd áztasson,

























Add, Uram, hogy készen legyek!

Akár felhőkön látlak megjelenni,
felragyogtatva dicsőségedet,
akár a halál kapuján át lépek
színed elé, szüntelen egyet kérek:
Add, Uram, hogy készen legyek!
Sebeid szent menedékébe rejtve,
segíts, hogy bűnt és vétket letegyek,
és azután maradjak mindennap ott,
úgy várjalak Téged mint megtisztított!
Add, Uram, hogy készen legyek!
Ha este jössz, éjjel vagy virradatkor,
amikor pírban égnek a hegyek,
ha lépéseid nappal közelegnek,
csak egyet kérek, szüntelen csak egyet:
Add, Uram, hogy készen legyek!

Ismeretlen szerző










Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése