Az életmentő Biblia

Az életmentő Biblia

Egy vad természetű hajóskapitány, aki ivott és átkozódott, a fülkéjében feküdt.

Tudta, hogy közeledik a halála, és a túlvilágtól való félelem  teljesen úrrá lett rajta. Magához

hívatta első tisztjét. – Henrik! Térdelj le az ágyam mellé, és imádkozz  értem! – parancsolta. – Halálom közeledik,

és én olyan rossz ember voltam. – De kapitány! Én nem tudok imádkozni. Soha nem volt dolgom a „kegyesekkel”.

– Akkor hozd elő a Bibliádat, és olvass belőle valamit, mert az én időm nemsokára lejár.

– Nincs Bibliám, kapitány. Hiszen tudja, hogyan éltem – felelte Henrik

– Hívjátok akkor a másodtisztet – könyörgött  a kapitány –, ő talán tud imádkozni.

Pár perc múlva ott állt előtte a másodtiszt. – Az örökkévalóságba megyek – szólította meg

a kapitány –, nem térdelnél le, hogy imádkozz  – Szívesen megtenném – felelte a tiszt –,

de nem tudok imádkozni. Gyermekkoromban  imádkoztam utoljára.

– És Bibliád van-e? – kiáltott a kapitány. – Nincs, kapitány. – Hívjátok a harmadik tisztet! – mondta a

haldokló kétségbeesve. A harmadik tisztnél is ugyanez volt a helyzet, sem Bibliája nem volt, sem imádkozni nem

tudott. Milyen szomorú helyzet a haldokló számára, aki így kínlódott bűneiben!

Az egész hajón egy olyan ember után kutattak, aki tud imádkozni és van Bibliája. Végre egy

matróz jelentette, hogy többször látta a hajósinast  ilyen könyvvel a kezében   matróz jelentette, hogy többször látta  a 

hajósinast a kapitány. – Péter! Van Bibliád? – kérdezte a matróz a fiút.

– Igen – felelte elpirulva –, de csak a szabadidőben olvasom.

– Jól van, fiam. Fogd a Bibliádat és menj a kapitányhoz! Ő a halálán van, , és azt akarja, hogy valaki olvasson

neki a Bibliából. Péter tehát a haldokló kapitányhoz ment. – Ülj le ide mellém, és keress valamit a Bibliádból,

ami segít most rajtam. Úgy érzem, hogy

meg kell halnom. Olvass valamit arról, hogyan könyörült meg Isten az olyan bűnösön,

mint amilyen  én vagyok  A hajósinasnak eszébe jutott, hogy mielőtt elutazott otthonról, az Ézsaiás

könyve 53. fejezetét  olvasta az édesanyjával. Felnyitotta Bibliáját, és olvasni kezdett: „Pedig a mi vétkeink miatt

kapott sebeket, bűneink  miatt törték össze. Ő bűnhődött, hogy nekünk békességünk legyen

az Ő sebei árán gyógyultunk meg” (5. v.). – Igen, fiam, ez az, amit keresek, erre van szükségem – mondta a kapitány.

Ekkor Péter bátorságot vett és így szólt: – Engedelmével, kapitány úr, amikor ezt a verset édesanyámmal olvastam, ezt 

mondta   „Helyezd bele saját nevedet, fiam, ebbe az igeversbe!” Szabad most is úgy tennem? „

– Természetesen, fiam. Tégy úgy!  – „Pedig Péter Jensen vétkei miatt kapott  sebeket, Péter Jensen bűnei miatt törték össze.  

 Ő bűnhődött, hogy Péter Jensennek békessége legyen, és...” Még mielőtt Péter befejezte, a kapitány a szemét

mereven a fiúra függesztette. Amikor Péter elhallgatott, kiáltva mondta: – Olvasd el még egyszer, és helyezd bele a kapitány 

nevét! Olaf Knudsen! Olaf Knudsen! És a fiú újra elolvasta: „Pedig Olaf Knudsen

vétkei miatt kapott sebeket, Olaf Knudsen bűnei  miatt törték össze. Ő bűnhődött, hogy Olaf  Knudsennek

békessége legyen...” Miután Péter befejezte a bibliaverset, a kapitány  megváltozott hangon mondta:

– Most elég, Péter. Menj a fedélzetre! A kapitány vissza fekve párnájára Ézsaiás csodálatos

szavait ismételgette úgy, hogy saját nevét helyezte bele. Ezalatt égi békesség  áradt a bűnös szívbe, és megújította azt. Az 

ember  módon megmagyarázhatatlan dolog megtörtént. Egy lélek elfogadta személyes Megváltójának

Jézus Krisztust, aki életét adta érte a golgotai kereszten. Új élet született! A kapitány, mielőtt utoljára lehunyta volna

szemét, a hajó egész legénysége előtt tanúságot tett arról, hogy Jézus az ő bűneiért sebesíttetett meg, az ő bűneiért töretett 

össze, hogy Jézus sebeiben gyógyulást találjon.

(Életképek)

Vetés és Aratás