2015. szeptember 30., szerda
2015. szeptember 29., kedd
2015. szeptember 28., hétfő
2015. szeptember 27., vasárnap
2015. szeptember 26., szombat
2015. szeptember 25., péntek
2015. szeptember 24., csütörtök
2015. szeptember 23., szerda
2015. szeptember 22., kedd
2015. szeptember 21., hétfő
2015. szeptember 20., vasárnap
2015. szeptember 19., szombat
2015. szeptember 18., péntek
2015. szeptember 17., csütörtök
2015. szeptember 16., szerda
2015. szeptember 15., kedd
2015. szeptember 14., hétfő
Napi Áhítat
Hit és személyválogatás
Olvasmány: Jak 2,1–4
Olvasmány: Jak 2,1–4
Istennél nincs személyválogatás, ő ugyanazzal a szeretettel fordul minden emberhez. Tedd ezt te is!
1Testvéreim, amikor dicsőséges Urunkba, a Jézus Krisztusba vetett hitetek szerint éltek, ne legyetek személyválogatók.
Istennél nincs személyválogatás, ő ugyanazzal a szeretettel fordul minden emberhez. Tedd ezt te is!
1Testvéreim, amikor dicsőséges Urunkba, a Jézus Krisztusba vetett hitetek szerint éltek, ne legyetek személyválogatók.
2Mert ha belép
hozzátok a gyülekezetbe fényes ruhában egy aranygyűrűs férfi, és ugyanakkor egy
szegény is belép kopott ruhában,
3és ti arra figyeltek,
aki a fényes ruhát viseli, sőt ezt mondjátok neki: „Te ülj ide kényelmesen”, a
szegényhez pedig így szóltok:
„Te állj oda”, vagy
„Ülj le ide a zsámolyomhoz”, 4nem kerültetek-e ellentmondásba önmagatokkal, és
nem lettetek-e gonosz szándékú bírákká?
Magyarázat:
Nem kedvelünk mindenkit. Vannak, akik közelebb állnak hozzánk, másokat pedig legszívesebben elkerülnénk. Vannak embertársaink, akiktől félünk, másokban esetleg valami viszolyogtatót találunk, vagy némelyek egyenesen ellenszenvesek számunkra. Ezzel ellentétben egyesekhez pedig már első pillantásra vonzódunk, szeretünk a jelenlétükben időzni, készek vagyunk értük akár áldozatokat is hozni. És ezzel az esetek többségében nincs semmi baj. Ilyenek vagyunk, így érzünk.
Van azonban egy területe az életünknek, ahol nem engedhetjük meg magunknak, hogy mások iránti pozitív vagy negatív érzéseink határozzák meg a viszonyulásunkat. Isten szeretetének a továbbadásában nem lehetünk személyválogatók! Hiszen az ő szeretetét nem befolyásolja semmi. „Isten azonban abban mutatta meg rajtunk a szeretetét, hogy Krisztus már akkor meghalt értünk, amikor bűnösök voltunk.” (Róm 5,10) Nem nézte, kik vagyunk, milyen az előéletünk, milyenek a képességeink, az anyagi helyzetünk. Nem foglalkozott a nemünkkel, az életkorunkkal, mint ahogyan azt sem mérlegelte, hogy mit várhat viszonzásként tőlünk. Arra hív gyermekeiként bennünket, hogy legyünk ebben is hozzá hasonlók. Szeressük a körülöttünk élőket, és személyválogatás nélkül hívjuk őket Isten szeretetéhez! /HZ/
Tégy méltóvá minket, Urunk, hogy az egész világon szolgálhassuk azokat az embertársainkat, akik szegényen és éhezve élnek és halnak.
Add meg nekik ma a mi kezünk által mindennapi kenyerüket, s a mi megértő szeretetünk által adj nekik békét és örömöt.
Nem kedvelünk mindenkit. Vannak, akik közelebb állnak hozzánk, másokat pedig legszívesebben elkerülnénk. Vannak embertársaink, akiktől félünk, másokban esetleg valami viszolyogtatót találunk, vagy némelyek egyenesen ellenszenvesek számunkra. Ezzel ellentétben egyesekhez pedig már első pillantásra vonzódunk, szeretünk a jelenlétükben időzni, készek vagyunk értük akár áldozatokat is hozni. És ezzel az esetek többségében nincs semmi baj. Ilyenek vagyunk, így érzünk.
Van azonban egy területe az életünknek, ahol nem engedhetjük meg magunknak, hogy mások iránti pozitív vagy negatív érzéseink határozzák meg a viszonyulásunkat. Isten szeretetének a továbbadásában nem lehetünk személyválogatók! Hiszen az ő szeretetét nem befolyásolja semmi. „Isten azonban abban mutatta meg rajtunk a szeretetét, hogy Krisztus már akkor meghalt értünk, amikor bűnösök voltunk.” (Róm 5,10) Nem nézte, kik vagyunk, milyen az előéletünk, milyenek a képességeink, az anyagi helyzetünk. Nem foglalkozott a nemünkkel, az életkorunkkal, mint ahogyan azt sem mérlegelte, hogy mit várhat viszonzásként tőlünk. Arra hív gyermekeiként bennünket, hogy legyünk ebben is hozzá hasonlók. Szeressük a körülöttünk élőket, és személyválogatás nélkül hívjuk őket Isten szeretetéhez! /HZ/
Tégy méltóvá minket, Urunk, hogy az egész világon szolgálhassuk azokat az embertársainkat, akik szegényen és éhezve élnek és halnak.
Add meg nekik ma a mi kezünk által mindennapi kenyerüket, s a mi megértő szeretetünk által adj nekik békét és örömöt.
(...)
Uram, add, hogy inkább iparkodjak vigasztalni, mintsem vigaszra várjak, inkább én törekedjem megértésre, mint hogy megértését óhajtsak, inkább én szeressek, mint hogy szeretetet igényeljek, mert önmagunkat elfeledve találjuk meg magunkat.
Ha megbocsátunk, akkor nyerünk bocsánatot, ha meghalunk, azzal ébredünk örök életre.
(A Szeretet Misszionáriusainak napi felajánló imája)
(Hajnal Zoltán)
Uram, add, hogy inkább iparkodjak vigasztalni, mintsem vigaszra várjak, inkább én törekedjem megértésre, mint hogy megértését óhajtsak, inkább én szeressek, mint hogy szeretetet igényeljek, mert önmagunkat elfeledve találjuk meg magunkat.
Ha megbocsátunk, akkor nyerünk bocsánatot, ha meghalunk, azzal ébredünk örök életre.
(A Szeretet Misszionáriusainak napi felajánló imája)
(Hajnal Zoltán)
|
|
Today’s Scripture
|
|
“Where there is no guidance the people
fall, but in abundance of counselors there is victory.”
(Proverbs 11:14, NASB) |
|
Safety in Numbers
|
|
Are you facing an important decision
today? God wants to give you the answer. He wants to direct your steps. Many
times, He will speak to us through the people He has placed in our lives.
That’s why the Bible says that safety is found in a multitude of advisors.
God designed us to live in families,
communities and congregations. We need to be open to receiving input from the
people who are close to us. That doesn’t mean you have to follow everything
everyone tells you. But if you’re in a particular situation or relationship,
and all the people around you are giving you the same word of caution, it
might be God trying to get a message to you. Take that advice and bring it
before the Lord in prayer. Ask Him to confirm His perfect plan to your heart.
Remember, wisdom comes from God, and wise counsel will always be in agreement
with God’s Word. He will always confirm the answer when you ask Him.
Whatever you are facing today, be open
to receiving wise counsel. As you do, you will be blessed and protected and
walk in confidence down the path the Lord has prepared for you!
|
|
A Prayer for Today
|
|
“Heavenly Father, thank You for the
people You have placed in my life as wise counsel. Help me understand Your
truth so that I can make godly choices. Keep me close to You always and lead
me in the way everlasting in Jesus’ name. Amen.”
|
|
Magyarul :Ige és Ima
„A hol nincs vezetés, elvész a nép; a megmaradás pedig a sok
tanácsos által van.” (Példabeszédek 11:14, NASB)
Mennyei Atyám, köszönöm,hogy emberektől bölcs tanácsot kapok.
Segíts megérteni az igazságod,hogy tudjam Istenfélő döntéseket.
Maradjak közeledbe mindig! Vezess örökkévalóság útján. Jézus
nevében Ámen
2015. szeptember 13., vasárnap
Evangéliumi Beszélő Képek
Veszélyes izgalom
Ha a körülöttünk zajló életet megfigyeljük, érdekes, hogy milyen sok ember keresi a
Ha a körülöttünk zajló életet megfigyeljük, érdekes, hogy milyen sok ember keresi a
veszélyt. Tudja, hogy veszélyes a mozgó
villamosról leugrani, hogy nem áll arányban az
így
nyert pillanat a baleset
nagy kockázatával, mégis megteszi. Sőt, vannak, akik rendszeresen
gyakorolják.
Gyakran olvasunk gyorshajtás miatt bekövetkezett balesetekről, amikor a
gyorshajtó tudta, hogy szabálytalanságot követ el,
balesetveszélyt idéz elő, mégis
megtette.
Azonban nem minden dolog látványosan veszélyes. Vannak rejtett veszélyek is. Sőt olyan
veszélyek, melyek eleinte talán örömet,
gyönyört okoznak. Senki nem akar iszákos lenni,
amikor mások biztatására vagy
saját maga kíváncsiságától hajtva az első pohár bort
megissza. Azután az egyiket
követi a másik, és végül elúszik a fizetés, éhezik a család, oda
az egészség.
Olyan sok ember tudja ezt, mégis megpróbálja.
Divatos a szabados élet is. Fiatal vagyok, telik az életem, jogom van hozzá, hogy élvezzem.
Telnek az éjszakák, jönnek, múlnak a
kapcsolatok, a test újat akar, és közben az ember
lassan kiég. Kicsiben
kezdődött, "Nekem miért nem szabad?" kérdéssel, és a vége egy
elrontott élet.
Ezen a lejtőn nincs megállás. "Kicsoda szabadíthat meg engem ennek a halálnak testéből?"
- kiált fel fájdalmasan
Pál apostol (Róm 7,24). Egyedül az élet Fejedelme, az Őbenne
elnyert,
elfogadott új élet.
..
A képen egy ifjú ember a kígyóval játszik. Tudja a veszélyt, a kígyóméreg kivédhetetlen.
A képen egy ifjú ember a kígyóval játszik. Tudja a veszélyt, a kígyóméreg kivédhetetlen.
Mégis fogva tartja az izgalom, a
veszélyes izgalom. Egy pillanat, és megtörténhet a baj.
Talán te is a küszöbön állsz. Vagy beleveted magad tested kívánságainak kielégítésébe,
vagy belépsz az ajtón, és erőt merítesz a
szabadítás kútfejéből. A kis lépés döntő
következményekkel jár.
Történet
A Pillangó
Egy nap egy kis pillangó
látszott egy félig nyitott selyemgubóban. Egy férfi ült és nézte a pillangót
néhány óráig, ahogy küzdött, hogy testét kiszabadítsa a kis lyukon keresztül.
Aztán úgy tűnt, a folyamat teljesen megállt.
Úgy látszott, mindent megtett, amit tudott, és
semmi többre nem képes.
A férfi eldöntötte, segít a pillangónak: fogott
egy ollót és kinyitotta a selyemgubót.
A pillangó könnyen kijutott.
De a teste összeaszott
volt, gyenge és a szárnyai összezsugorodtak.
A férfi tovább nézte, mert várta, hogy bármelyik
pillanatban kinyílhatnak a szárnyak, megnőnek, kitárulnak és képesek lesznek
elvinni a pillangó testét, szilárdak és erősek lesznek.
Semmi nem történt! A pillangó az életét ebben a
gyenge testben, összeaszott szárnyakkal töltötte. Soha nem volt képes repülni.
Amit a férfi, az ő
kedvességével és jóindulatával nem értett. Hogy a szűk selyemgubó és a küzdelem
a szűk nyíláson keresztül szükséges a pillangónak, ez a természetes útja, hogy
a pillangó kiszabadítsa testét a selyemgubóból, szárnyaival képes legyen
repülni.
Néha pontosan a
nehézségekre van szükségünk az életben. Ha hagyjuk az életünket akadálytalanul
folyni, ez megbénít minket. Nem leszünk erősek, amikor annak kell lennünk. Nem
fogunk tudni repülni.
Kértem Erőt… és kaptam
nehézségeket, amelyek erőssé tesznek.
Kértem Bölcsességet… és kaptam problémákat, hogy
megoldjam őket.
Kértem Jómódot… és kaptam agyat és izmot, hogy
dolgozzak.
Kértem bátorságot… és kaptam akadályokat, hogy
legyőzzem azokat.
Kértem Szerelmet… és kaptam bajban lévő embereket,
hogy segítsek.
Kértem Jóindulatot… és kaptam lehetőségeket.
Semmit nem kaptam meg, amit
akartam… De mindent megkaptam, amire szükségem volt.
Éld az életet félelem
nélkül, nézz szembe az akadályokkal, tudd, hogy képes vagy legyőzni őket Jézus
Krisztus segítségével. Csak belé vesd bizodalmad!
AZ EGYETÉRTÉS HIMNUSZA
Oszoljon széjjel a sötét és
mindenféle barna gyász,
Nem oszlatja a múlt ködét a
széthúzás, mely megaláz!
Dobbanjon a szív össze
végre, őszinte legyen, hű, meleg,
Tekintsetek hittel az égre
ti vérzőszívű emberek!
Épüljön szívünk melegéből
oltár, amelyen ég a tűz,
Amelynek forró melegétől a
Sors már többé el nem űz!
Hordjad bátran és keményen
azt, mit neked a sorsod ad,
Keressed a szent
békességet, higgyed jónak a másikat,
Hogy hadd viruljon nyárba,
hóba a homlokon a tisztaság,
És visszahangozza hegy,
völgy, róna az egyetértés himnuszát!
Kárász Izabella, 1946. Fényből Fényességet 250
HOL VAN?
Hol van Ábel,
hol van a te
atyádfia?
Könnyek között, mert megaláztad?
Nyomorban, mert kifosztottad?
A sárban, mert rátapostál?
Magányban, mert felé sem nézel?
Vérbefagyva, mert leütötted?
Kárhozatban, mert a rád bízott üzenetet
át nem adtad neki?
Miattad - hol van?
Siklós
József
HOL VAN A TE ATYÁDFIA?
Megállok előtted, testvér, ez ünnepen…
Szemedbe nézek és lassan kérdezem,
Bár egyszerű és csendes a szavam,
Mégis, hiszem, erős visszhangja van.
Mert akarom, hogy visszhangja legyen
És átremegjen tépett lelkeden.
A választ szívemnek nem kell tudnia.
De kérdésemnek be kel jutnia
A lelked legmélyebbik rejtekébe
Hogy belé sajduljon a szíved vére:
- Hol van, testvérem, az atyádfia?
Egyszer átsírt e kérdés már a földön
Hogy kinyíljon egy lélek, mint a börtön
Mert nem volt szabad; a Sátán foglyaként
Elhagyta Kain az ő Istenét.
Azt mondta: én Ábelt megölöm,
Bár testvérem, de mégis gyűlölöm
Mert ő Istennek sokkal kedvesebb,
Mert néki Isten jobban kedvezett.
Utamban van, mert engem túlhalad,
Ne maradjon hát itt, a nap alatt.
S míg Ábel vére Istenhez kiált,
Az örök Isten őelébe állt:
- Hol hagytad, Kain, az atyádfiát?
Véres botja a földön lent hevert
Lelkében tüzes vas lángokat kevert
Tombolt benne a kemény dac maga:
- Én nem tudom, Ábel hol marada!
Honnét tudjam, csak nem őrizhetem?
Ő se sokat törődik énvelem!
Én nem tudom, hol van atyámfia,
Az én szívemnek nem kell tudnia. –
Hárman voltak a földön néma csendben…
Lángok gyúltak az isteni szemekben
Kain letörten, csendben hallgatott,
Akárcsak Ábel, a néma halott.
A hazugság és gyilkosság után
Bélyeg égett a Kain homlokán.
Áthatotta a földi tereket
A borzasztó, iszonyú vádolás:
- Meggyilkoltam az én atyámfiát!
Sok év után e csendes ünnepen ma
Újra hallom, s mint a félelem,
Tombolva éget, kínozva gyötör,
Minden csepp erőt bennem összetör.
Ma hallom újra, s kérdezem magam:
- Az atyádfia vajon mit csinál?
Az atyádfia vajon merre van?
Néki az élet vajon mit kínál?
Hol van testvéred, az édesanyád,
Hol a férjed, hitvesed, apád,
Hol a gyermek, kit féltve őrizél?
Nem tudod, hol van az atyádfia,
Hogy hová kellet néki jutnia?
Lásd, én láttam, hogy ott feküdt a sárba’,
Lázas szemekkel a nevedet kiáltva –
És bár akartam rajt’ segíteni,
Nem engedte, csak te kellesz neki,
Mert benned bízik, hiszi a szavad.
Menjél el hozzá, várja a vigaszt.
Hisz az ő lelke teérted kiált,
Mentsd meg, testvérem, az atyádfiát!…
Én nem tudom, hogy mit akarsz vele
Nem láthatok a szívedbe bele.
De akármit gondol is a szíved,
Ne mondja azt, hogy nem őrizheted!
Ne dobjad félre, könnyen, tétován,
Menj csak el hozzá azonnal, korán,
Hisz vár reád, ó, úgy vár rád, nagyon,
Tudom, hogy érte mégy egy nagy napon,
Mikor mindent, de mindent megbocsátsz:
És szereteted majd az atyádfiát.
S nem mondod többet már, hogy megölöd,
És érezed, hogy nem is gyűlölöd,
Hogy szent érzés és jó e szeretet,
Nélküle lelked mennyit vétkezett.
…Megállok előtted, testvér, ez ünnepen.
Bizonytalanul és félve kérdezem,
- a választ szívemnek nem kell tudnia -
Hol van? Hol van? Hol az atyádfia?
Kárász Izabella "Fényből
fényességet" 238.
SZAVAK ÉS TETTEK
Hol sok a beszéd,
ott sok a salak.
Hangsúlyosabban beszél
a tett, mint a szavak.
A samarítánus
keveset beszélt,
Időt, pénzt áldozott
a vérző emberért.
Szó mérgezett nyila
üt halálos sebet,
mit áldozatokkal
gyógyítni nem lehet!
A lélek két szárnya:
jó szó, nemes tett -
Istenhez emeli
hanyatló életed.
Pecznyik Pál
Keresztény Énekek
Szemeim mindig
Szemeim mindig Terád néznek,
Segítségem Te vagy.
Hatalmas Isten, csodás Teremtő,
Egek és föld Ura.
Szükségem van Reád,
Reménységem szilárd,
Imám Téged áld.
Megszabadítottál, új életet
adtál
hálám Hozzád száll.
Remény-Szeretet (gondolatok Mácz István Szívdobbanások c. könyvéből)
Remény-Szeretet
(gondolatok Mácz István Szívdobbanások c. könyvéből)
Uram- te vagy hitem forrása, reményem táplálója, szeretetemet élteted.
Uram- hittel látlak, reménnyel érintelek, a szeretetben egyesülök veled.
Uram- hitem a láthatónál többet lát, reményem a reményen túliakat reméli,
szeretetem megkapja tőled, amit elképzelni sem tud!
Uram- a hit gyökér, a remény rügy, nyíló virág lelkemben a szeretet.
Uram- fény a hitem, a remény melengeti szívem, a szeretet boldoggá tesz
engem.
Uram- a hite megismer, a remény bízik, a szeretet "birtokol" téged.
Uram- a hittel létezem, a reménnyel élek, teljessé benned a szeretet tesz.
Uram- hittel törünk egedbe, remény, hogy odaérünk, ám csak a szeretet
érheti el.
Uram- hitünk könyörög, mutasd meg magad! Reményünk reméli, megteszed, és
végül szeretetünk látni kezd.
Uram- hitem siet Feléd, reményem szárnyal, szeretetem célba ér.
Uram- fényben él, aki hisz, erő nem hagyja el, aki remél, fogyhatatlan az
öröm abban, aki szeret.
Uram- felém hajolsz a hiteben, közelítesz a reményben, a szeretetben
megölelsz.
Uram- értelmem sötétjét megvilágítja a hit, akaratom gyöngeségét remény
erősíti, kuszált lelkemet a szeretet rendezi.
Uram- kincsem a hit, gazdagságom a remény, mindenem a szeretet.
Uram- kegyelem a hit, kegyelem a remény, a szeretet te magad vagy.
Uram- az élet tartalmát megadja a hit, az élet célja felé vezet a remény,
az élet értelmével ajándékoz meg a szeretet.
Uram- hit nélkül vak, remény nélkül béna, szeretet nélkül halott lennék.
Uram- a hit keres, a remény közelít, a szeretet találja meg szíved.
Uram- a hit fény, a remény erő, a szeretet hatalom énbennem - feléd sodor,
Uram.
Uram- a hit áttöri a láthatót, a remény szétrepeszti az időt,
örökkévalóságoddal egyesít a szeretet.
Uram- értelmembe fogad a hit, szívembe vonz a remény, énemet egyesíti
veled a szeretet.
Uram- a hit kinyitja a szemem, a remény tárja föl a szívem, a szereteben
átölelsz engem.
Uram- a hit megmondja nekem ki vagy, a remény súgja, bízzam benned, a
szeretet hallgat, egyszerűen szeret.
Uram- keresztelésemkor hitet öntöttél lelkembe, teremtett voltom reménnyel
szőve át, s a kegyelem által természetemmé lett a szeretet, óh akkor mit
nem köszönhetek Neked?!
Uram- ha hisze, látok, ha remélek, nem csüggedem, ha szeretek, mindenem
megvan.
Uram- hitem, reményem, szeretetem, ajándékod részemre Istenem.
Uram- a hite csak benned nem csalódik, a remény csak benned teljesedik, a szeretet csak általad válik teljessé.
Uram - legmélyén minden hit téged keres, minden remény végső soron benned
bízik, minden szeretet utánad éhezik.
Uram- szeretetből teremtettél, szeretetből megváltottál, szeretetből
megszentelsz, válaszom más nem lehet: hit, remény, szeretet.
Uram- növeled hitemet, erősítsed reményemet, teljessé tedd szeretetemet.
Uram- kérlek, add kegyelmedben, kételkedés nélkül higgyek, csüggedés
nélkül reméljek, áldozatra készen szeressek.
Uram- a hit kérdez, a remény várja a választ, a szeretet meghallja szavad
(gondolatok Mácz István Szívdobbanások c. könyvéből)
Uram- te vagy hitem forrása, reményem táplálója, szeretetemet élteted.
Uram- hittel látlak, reménnyel érintelek, a szeretetben egyesülök veled.
Uram- hitem a láthatónál többet lát, reményem a reményen túliakat reméli,
szeretetem megkapja tőled, amit elképzelni sem tud!
Uram- a hit gyökér, a remény rügy, nyíló virág lelkemben a szeretet.
Uram- fény a hitem, a remény melengeti szívem, a szeretet boldoggá tesz
engem.
Uram- a hite megismer, a remény bízik, a szeretet "birtokol" téged.
Uram- a hittel létezem, a reménnyel élek, teljessé benned a szeretet tesz.
Uram- hittel törünk egedbe, remény, hogy odaérünk, ám csak a szeretet
érheti el.
Uram- hitünk könyörög, mutasd meg magad! Reményünk reméli, megteszed, és
végül szeretetünk látni kezd.
Uram- hitem siet Feléd, reményem szárnyal, szeretetem célba ér.
Uram- fényben él, aki hisz, erő nem hagyja el, aki remél, fogyhatatlan az
öröm abban, aki szeret.
Uram- felém hajolsz a hiteben, közelítesz a reményben, a szeretetben
megölelsz.
Uram- értelmem sötétjét megvilágítja a hit, akaratom gyöngeségét remény
erősíti, kuszált lelkemet a szeretet rendezi.
Uram- kincsem a hit, gazdagságom a remény, mindenem a szeretet.
Uram- kegyelem a hit, kegyelem a remény, a szeretet te magad vagy.
Uram- az élet tartalmát megadja a hit, az élet célja felé vezet a remény,
az élet értelmével ajándékoz meg a szeretet.
Uram- hit nélkül vak, remény nélkül béna, szeretet nélkül halott lennék.
Uram- a hit keres, a remény közelít, a szeretet találja meg szíved.
Uram- a hit fény, a remény erő, a szeretet hatalom énbennem - feléd sodor,
Uram.
Uram- a hit áttöri a láthatót, a remény szétrepeszti az időt,
örökkévalóságoddal egyesít a szeretet.
Uram- értelmembe fogad a hit, szívembe vonz a remény, énemet egyesíti
veled a szeretet.
Uram- a hit kinyitja a szemem, a remény tárja föl a szívem, a szereteben
átölelsz engem.
Uram- a hit megmondja nekem ki vagy, a remény súgja, bízzam benned, a
szeretet hallgat, egyszerűen szeret.
Uram- keresztelésemkor hitet öntöttél lelkembe, teremtett voltom reménnyel
szőve át, s a kegyelem által természetemmé lett a szeretet, óh akkor mit
nem köszönhetek Neked?!
Uram- ha hisze, látok, ha remélek, nem csüggedem, ha szeretek, mindenem
megvan.
Uram- hitem, reményem, szeretetem, ajándékod részemre Istenem.
Uram- a hite csak benned nem csalódik, a remény csak benned teljesedik, a szeretet csak általad válik teljessé.
Uram - legmélyén minden hit téged keres, minden remény végső soron benned
bízik, minden szeretet utánad éhezik.
Uram- szeretetből teremtettél, szeretetből megváltottál, szeretetből
megszentelsz, válaszom más nem lehet: hit, remény, szeretet.
Uram- növeled hitemet, erősítsed reményemet, teljessé tedd szeretetemet.
Uram- kérlek, add kegyelmedben, kételkedés nélkül higgyek, csüggedés
nélkül reméljek, áldozatra készen szeressek.
Uram- a hit kérdez, a remény várja a választ, a szeretet meghallja szavad
Evangéliumi Beszélő Képek
Nincs időm!
"Az idő pénz!" - tartja a közmondás. Mégis a helyes időpontot, az alkalmat, ha elmúlt,
visszahozni vagy pénzzel helyettesíteni, pótolni nem
lehet. "Egyszer vagy kétszer szól az
Isten" olvassuk a
figyelmeztetést Jób könyvében (33,14).
Lehet, hogy számodra itt a lehetőség. Jézus Krisztus kopogtat az ajtón, a szíved ajtaján.
Be akar jönni, be akar lépni az életedbe. Nem kíván mást, minthogy engedd be, adj helyet
neki. Talán
volt már olyan alkalom, amikor szólt hozzád Isten, talán egészen közelről:
Igéjében, bizonyságtételben, életed eseményei által. Mégis elhárítottad,
későbbre
halasztottad. Mire fordítod az időd? Mire fordítod az egész életed?
Egyszer azért nem érsz rá, mert dolgozol, máskor azért, mert éppen
kikapcsolódsz
. Az élet feltartóztathatatlanul telik, és egyszer elmúlik a
pillanat, nem lesz lehetőség többet.
"Ma van az alkalmas idő, ma van az
üdvösség napja" - figyelmeztet Isten Igéje (2Kor 6,2).
Mindig van akadály, mindig akad kifogás, mindig úgy tűnik, hogy korai lenne még, van még
lehetőség, van még idő!
"Nem érek rá!" - olyan gyakori ez a felkiáltás. Nem érünk rá
egymással foglalkozni, nem érünk rá a családdal foglalkozni, nem érünk rá a
gyerekekkel
foglalkozni. És Istennel? Isten válaszra vár. Itt az alkalom, itt a
lehetőség. Ha elhalasztod,
ha elutasítod, nem tér vissza többé. Más lehetőség
lesz-e az életedben, ki tudja. Ragadd
meg ma a kegyelmet, nyisd meg az ajtót,
hogy beléphessen rajta Jézus Krisztus, és
értelmet adjon az életednek.
"Akik befogadták őt, hatalmat adott azoknak, hogy Isten fiaivá
legyenek" (Jn 1,12). Döntöttél-e már mellette?
Életed idejének döntő
pillanatát ne szalaszd el, ez elől a döntés elől nem szabad kitérni!
"Életem ideje kezedben van"
(Zsolt 31,16)
elmondhatod-e ezt?
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)